2010. december 19., vasárnap

Sok dolog

Na ma hajnalban volt csak igazán sok dolgom.

Felkeltem és rájöttem, hogy álmodtam vagy ötfélét.
Nagyon vicces volt, hogy amikor csak így kezdtem éberedni, akkor elkezdtem kigondolni, hogy miket álmodtam. Megjegyeztem ilyen vezényszavakat, hogy kígyó meg kerítés. Aztán visszaszunya. Majd megint ébredés. Kígyó, kerítés, Geri, macska. Visszaalvás. Ébredés. Kígyó, Geri, macska, vérmérgezés......ja igen! kerítés, Bandesz. Visszaszunya. Ezt addig csináltam, míg nem összeálmodtam vagy 15 féle dolgot. De mindre emlékeztem és le is írtam őket ilyen kis sajtcédulákra.

Szóval talán az volt az első álmom, amikor egy régi fajta szekrény tetején ott volt egy kígyó. Csörgőkígyó, vagy kobra. András felállt a szekrényben két polcra (amit ha én tennék leordítana, hogy hogygondolom), hogy felérje és megnézze. De azt mondta "áhh". És lelépett. Mire "namajdén" leszedem onnan azt a kígyót, ugyanis láttam filmekben, hogy a farkuknál fogva kell megfogni őket... Persze, mint a filmekben a farkánál fogva megfogtam, elsőre úgy is tűnt, hogy működik a dolog. Majd észleltem, hogy igazából attól, hogy fogom a farkát még így is tökre a csuklómat szorongatja a méregfogaival. Valahogy leapplikáltam a kígyókát. Gondoltuk, semmiség ez a marás. (Ez jellemző rám.) Aztán később rohangásztam, átöltöztem elvoltam, mire észrevettem, hogy vérmérgezést kaptam a kígyókától. Ez egy élénk sárga csíkként jelent meg, a megszokkott fekete helyett. Csak azt láttam, hogy már a túlsó vállamnál tart a csík. De közben úgy készülődtünk dokihoz menni, mintha csak a május elsejei parádéra néznénk ki...csak semmi rohanás (sőt a legjobb, ha oda sem érünk). Azért aggódtam az életemért rendesen...

folyt köv

2010. december 17., péntek

Ám.

Írom ám az álmaimat... csak nem ide.
Van egy füzetem és amikor hajnalban felébredek (vagy reggel vagy délben vagy délután vagy akármikor amikor felébredek) jobb esetben kézre esik a füzetke, meg valami agyon farigcsált ceruza, amivel pár címszót fel tudok kaparni egy papírra. Persze a füzet az leginkább arra szolgál, hogy mindenféle papírfecnikre vetett dolgokat tároljon...
Álmodok ismerősökkel, ismeretlenekkel, nagyon szépeket is szoktam meg rémisztőeket.
Legutóbb Mauric-szal álmodtam, ami nagyon meglepett. Kijelentette, hogy nagy a fenekem. Milyen meglepő :)
De majd leírom rendesen, mert nem ez volt azért az álom lényege.

Nagyon szeretném megfejteni, hogy hol van ez az álmodás dolog bennünk. Kipróbáltam, egyik nap tudtam irányítani az álmomat. Ez onnan jött, hogy vége lett a kapcsolatomnak és a hőn szeretett pasi elvesztését általában nagyon nehezen viselem. Most is akadtak gondjaim, de közel sem úgy vagy olyan minőségben, mint ahogy ez régebben lenni szokott.
De egyik nap vele álmodtam, rosszat -mármint nekem volt rossz- hogy csajozott..és akkor azt mondtam NEM. Úgyhogy következő nap Barcelonával akartam álmodni és meg is lett. Persze többször nem próbáltam, de majd még fogom.

Annyira jó neve van ennek a blognak. Kéne írni sűrűbben. (Gyanítom, hogy ez az egyik leggyakrabban elhangzó blog bejegyzés részlet.)

2010. szeptember 1., szerda

Eklektik

Kezdve onnan, hogy egy pontynak álcázott minidelfin a tengernek álcázott Balatonnál rácuppan az ujjamra, át azon, amikor Leoval jártam (igen, a DiCaprioval, valószínűsíthetően az Eredet c. film megtekintése nyomán) egészen a túl valósnak tűnő nagy találkozásokig... van itt minden, mint karácsonykor.

Sok álomban jó lenni, de felkelni belőlük meg a napi kishalál. Van amikből pont, hogy felkelni jó. Igazából nem tudom eldönteni melyik rosszabb. Talán a túl jót álmodni rosszabb. Ott mégiscsak arra ébredsz, hogy sírnod kell a reménytelenségtől, mert ez vagy az úgysem következik be. A rémálmok után még megvan az esély, hogy bár jelenleg nem tartózkodnak bérgyilkos pókrozmárdenevérek a házadban, mégis minden esély megvan rá, csak akarni kell.

Naigen. Én és az akarás. Meg kellene tanulnom, hogyan kell jól csinálni.
Meg fogom tanulni. Sosem késő. Na ez úgy hülyeség, ahogy van. Van olyan, hogy most már "késő". Sajnos erre is rá kellett jönnöm. Mint megannyi dologra.

De always look on the bright side után szabadon mondhatom, hogy legalább tanultam valamit!




The Basics

Átok névválasztás. Ha nincs szükséged rá, eszedbe jut 100-nál is több; ráadásul egyik jobb, mint a másik. Ha szükséged van rá, vagy eszedbe jut vagy nem. Vagy nem. Most viszont de.

Blogon úgyis tuti foglalt az a név, amit kitalálsz... persze a legjobb, hogy a név, amit húdekitalálsz, az egy dolog, hogy foglalt, de hogy teljes legyen az összkép, fix hogy 6 éve egy betűt nem írt bele a tulajdonosa.
Na persze, nagy a szám...de a zöldkonyha is erősen nyári szünetet tart még, hiába van fogvacogtató, esőáztatta, szélfútta ősz. Elvégre szeptember 1. van. Eljött a német precizitás ideje.
Gyors levezetés: Szeptember 1 ----> Ősz (nem csillagászati) ----> Hideg

A névválasztást illetően:
Na nembaj. Mindig van B terv. Vagy C. Vagy L. Esetleg...X? Y? Oké...Zsé.
Ez a blog azért lett, hogy leírjam az álmaimat. Így valószínűleg csak én fogom olvasni. Illetve ez helytelen, mert én is csak írni fogom.

Mostanság elég sok dolog érintette meg a lelkemet. Cserébe olyanokat álmodok, amiktől semmiképp sem lesz könnyebb vagy jobb, de legalább gyakran vannak. Ó micsoda öröm.